A Filmvilág augusztusi számából
cseh '68, mars-misszió, polanski
CSEH ’68
Mi volt felvillanyozó a hatvanas évek cseh filmjében? Furcsa, szokatlan, sem a magyar, sem a lengyel filmek láttán nem tapasztalt hangulata volt a vetítéseknek. Nem éreztették, nem ismerték (vagy épp hamisnak ismerték) a pátoszt. A történelmi összecsapások, a „határhelyzet” helyett más tudtak adni. Ideges vagy bátor nevetést, szomorú vagy harsogó gúnyt.
MARS-MISSZIÓ
Mindjárt vége a harmadik évezred első évtizedének. Van internet, de nincs meg a régi vágású házi-robot, még egy Asimov jósolta korai buta gépinas sem. Autóinkat ma is benzin hajtja. A legszerényebb tudományos jóslatok is ígértek mostanra hibernálást, magfúziós erőművet, foton-rakétát is. Sehol semmi. És még a közeli Marsra sem jutottak el űrhajóink.
A vörös bolygó örök sci-fi színhely, de a valóság még fantasztikusabb, mint a filmek. Kritikusunk jelenti a Marsról.
POLANSKI DÉMONAI
Roman Polanski „újhullámos” fekete-fehér kamaradarabjaival (Kés a vízben, Iszonyat, Zsákutca) írta be magát az európai művészfilmesek közé. Műveinek visszatérő témája az individuum feltáratlan és veszedelmes sokszínűsége, az önmegismerés kockázatos kalandja.
