A Filmvilág februári számából
A Filmvilág februári számában olvashatunk a Szemle versenyfilmjeiről, Sherlock Holmes-ról, Haneke-ről, olasz politikai filmekről és az animációs filmek változásairól.
FILMSZEMLE ELŐTT
Jancsó Miklós (Oda az igazság): „A nézőnek kell megfejteni, hogy mi a története egy-egy filmemnek. Sosem tudtam, illetve tudtam, csak szóban megfogalmazni nem. Nálam forgatás közben alakul. A forgatókönyv csak kiindulási alap. A helyszín és a színészek adta lehetőségekből építettem föl a filmet.
Bizonyos fokú improvizáció minden filmemben van. Legtöbbször tudom, hogy mi lesz a történet -- bár van, hogy közben találom ki --, de azért a helyszín és a színészek sok mindent befolyásolnak.
Szóval ez nem az a műfaj, amit ma szokás csinálni, ennek megfelelően a szervezése sem olyan. Alapesetben a forgatókönyv jelenetekre, beállításokra van osztva, ami arra jó, hogy tervezni lehessen a következő forgatási napot, és elő lehessen készíteni a munkát. Nálam nem így van, a szervezők sokszor nagy gondban vannak, de szerencsére már megszokták a modoromat. Nagyon jól dolgoztak. Nélkülük nincs ez a film.”
Hajdu Szabolcs (Bibliotheque Pascal): „Filmem minden részlete, de a nagy egész is: metafora. Egy metaforarendszer, metafora-szövevény. Amikor az operatőrrel, Nagy Andrással, és a díszlettervezővel el kezdtünk dolgozni a filmen, nem volt olyan referencia, amihez viszonyíthattuk volna a filmünket. Nem tudtuk pontosan, mit is akarunk látni, csak homályos képeink voltak, és a homály csak a forgatás első napjaiban oszlott el. Ekkor alakult ki, az első két napban, a film univerzuma. A legnehezebb az volt, hogy az ekkor létrejött stilizációs fokhoz tartsuk magunkat. Hogy ne essünk ki a stílusból. Ez a történet erősen stilizált világot igényelt, és amikor ráakadtunk ennek a formáira és törvényeire, ezeket a törvényeket mindvégig be kellett tartanunk.”
SHERLOCK HOLMES A MOZIBAN
„Sherlock Holmes élt, sőt él és élni fog – legalábbis misztikus kultuszának hívei, a Sherlock Holmes-szekta beavatottjai szemében…Sokan vannak: tömegével zarándokolnak el a londoni Baker Street 221/b. számú házhoz (itt nem lakott – mivel sohasem létezett – Sherlock Holmes), megtöltik a világban sokfelé működő Sherlock Holmes Társaságok üléstermeit, szent szövegként olvassák, jósjelek után kutatva, a múlt, jelen és jövő rejtélyeinek kulcsát keresve, életének és tetteinek krónikáit, spiritiszta szeánszokon idézik meg szellemét, s kegytárgyként őrzik arcmásának, a jellegzetes pipás-sapkás sziluettnek, s kedvenc ruhadarabjainak, elsősorban a híres fejfedőnek turista-szuvenírként tömeggyártott másolatait. Azaz úgy viselkednek, ahogy az irodalmi kultuszok hatása alá kerülve viselkedik az ember: Veronában áhítatosan megbámulja az erkélyt, ahol sohasem zajlott le a sohasem élt Rómeó és Júlia erkélyjelenete, Dublinban elzarándokol a Clanbrassil Street 52. számú házhoz, amelynek homlokzatán emléktábla emlékeztet arra, hogy itt született Leopold Bloom, Joyce Ulyssesének hőse, aki, lévén kitalált személy, sem itt, sem máshol nem születhetett meg.
Az ír szülőktől Skóciában született orvosdoktor, Arthur (később, a búr háborúról írott munkáinak érdemei alapján lovaggá ütött, tehát: Sir Arthur) Conan Doyle (1859–1930) teremtményét nem véletlenül övezi a kultikus tisztelet és rajongás: Sherlock Holmes irodalmi megszületése után – A bíborvörös dolgozószoba (A Study in Scarlet, 1887) című Conan Doyle-regényben szerepelt először – hamarosan modern tömegkulturális mítosszá vált. Homályba borította teremtőjét, függetlenedett meséjétől, újabb és újabb feldolgozásokban éli tovább életét mind a mai napig.” (Takács Ferenc: A detektív és a dandy)
HANEKE
Haneke mindeddig kizárólag saját korát filmezte, cannes-i Arany Pálmás történelmi filmje sem visszaemlékezés: az 1913-ban, egy elfojtásokkal, tilalmakkal teli német kisvárosban játszódó Fehér szalag azt a pillanatot idézi, amikor az évszázados régi rend darabjaira hullott és a kaotikus jelenkor, a „büntetőszázad” elkezdődött. (Haneke-filmek a Cirko Gejzírben: 2010. február 11-17.)
OLASZ POLISZ
Parlamentáris demokráciában nehezebb a pártvezérek élete -- és nehezebb az életüket filmre vevő rendezők dolga is. Az olasz film történetében viszont nem ritka a kemény politikai szatíra, Elio Petri, Mario Monicelli, Damiano Damiani örökségét nemrég két kortárs film porolta le: a Kajmán, Moretti könyörtelen Berlusconi-pamfletje és Paolo Sorrentino éles iróniájú Andreotti-portréja, az Il Divo.
MESEDIMENZIÓK
Az amerikai animáció a Disney stúdió regnálásának végeztével hatalmas változáson ment keresztül, a zsánert a fejlődő technika iskolák sokaságára tagolta. Az 1990-es évek közepétől előretörtek a háromdimenziós számítógépes képalkotási technikák, Tökéletes térhatás, CGI, motion capture, rotoscoping -- az elmúlt évtized az egészestés animáció forradalmi átalakulását hozta. A nagy kérdés: a high tech mellett marad-e hely a kreativitásnak.
