Egill, a szürreális renegát

A költő és harcos Egill Skallagrymsson élete az izlandi kultúra egyik legfontosabb része, ennek sajátos feldolgozására vállalkozott a Nyócker!-rel ismertté vált Gauder Áron, forgatókönyvíró-rendező és csapata. Egill egy nagyon „sűrű” történelmi kor gyermeke volt, változatos, sorscsapásokkal sújtott élete során rengeteget harcolt, emellett sokak szerint ő az első szürrealista költő is. Saját és népének története akkor elevenedik meg, amikor egyik ellensége - amelyből jó sok volt -, Vérbárdos Erik foglyul ejti, és egy éjszaka alatt kell választania a kivégzés illetve dicshimnusz írása között.

„Egill személyisége azért is izgalmas, mert hasonlít a szamurájokéra” – nyilatkozta korábban egy interjúban Gauder Áron. A skandináv bárd- és a japán kardforgatók közötti rokonság nemcsak fegyvereik használatában mutatott jártasságban látszik, hanem abban is, hogy mindkét kultúrában a vérontásra és a lélek apró rezdüléseire való fogékonyság gyakran együtt járt. Ez a kettősség volt a forgatókönyvíró-rendező számára olyan vonzó. „Manapság a költőt szelíd érzékeny, fizikailag kissé akár beteges személynek képzelik, pedig ez korábban nem így volt.” Elég Franciose Willon vagy Benvenuto Cellini életére gondolni, mindkettejük sűrűn követett el kisebb nagyobb köztörvényes bűnt – köztük emberölést is.

Csak nehogy útjába sodorjon a Golf-áramlat...

Ha valaki egy vérontásokkal sűrűn megpakolt akció-animációra számít, az csalódni fog. A X. század, Egill kora meglepően sok párhuzamot mutat az 1000 körül formálódó magyar társadalommal, amely ugyancsak akkor élte át az európai keresztény-feudális terjeszkedéssel érkező traumákat. Egill testesíti meg a szabadságát őrző személyiséget, aki nem áll be egy felsőbb hatalom, a király szolgálatába, és itt ér véget a párhuzam a szamurájokkal. „Az akkori vikingek nem számítottak a korabeli EU-s tagnak, szabad parasztok voltak és pogányok.”

A skandináv mitológia is ér annyit, mint a görög

A skandináv díszletek közt játszódó történet univerzalitása mellett, a fentiek alapján több kapcsolódási pontot is kínál a hazai közönségnek, és éppen a súlyos társadalmi kérdések ábrázolás miatt is túlnő egy átlagos szórakoztató animáció keretein. „A legtöbb hasonló feldolgozás fantasy felé csúszik. Ugyanakkor az északi mitológiavilág legalább olyan gazdag, mint görög párja, de kevésbé ismert, és eddig nem a súlyának megfelelően kezelték.”

A film nem pusztán száraz társadalomábrázolásnak ígérkezik, nem lesz híján humornak sem, csak nem harsány, hanem visszafogottabb szatirikus formában érhető tetten majd. „A bárd mellett ez Egill másik fegyvere, mindenből és mindenkiből képes gúnyt űzni.” Eredetileg dicsérő verset kéne írnia az őt foglyul ejtő norvég uralkodónak is, de valahogy gúnyvers kerekedik belőle.

... mert akkor ez is megtörténhet!

Az Egill nemzetközi koprodukcióban fog megvalósulni, és az alkotók munkájukat a legszélesebb nemzetközi közönségnek szeretnék bemutatni. A magyar szinkron mellett készül az angol verzió és nem kizárt, hogy lesz izlandi változat is. „Technikailag egy animáció esetén nem nehéz a szereplők szájmozgását megváltoztatni.” Hogy a skandináv kultúra legfontosabb személye megszólal-e saját anyanyelvén az sokkal inkább függ attól, hogy tetszik-e majd az izlandiaknak a helyi irodalom és mitológia hősének sajátos feldolgozásából születő alkotás. Korábban a görögöknél is hallhatók voltak a 2004-ben készült Tróját becsmérlő vélemények, mivel Wolfgang Petersen rendezését a mítoszhoz méltatlannak tekintették.

Shrekkes guniszerűség helyett "hagyományos" szaggatottság

Az egészestés animáció költségeinek előteremtése érdekében most is folynak a tárgyalások. Az alkotók legközelebb Finnország felé veszik az irányt. „Izlandon már jelentkezett egy rajzfilmes, aki segítene nekünk, és az ottani magyar nagykövet felhasználja kapcsolatait és ismereteit a hagyományos zenék beszerzésében. Egyébként az ő hangján szólal meg izlandi nyelven az előzetesben látható figura.”

Ami pedig a látványt illeti, a trailer és a scene test képsorai még módosulni fognak. Az ott látható szekvenciákat még a Nyócker!-ben használt eszközökkel rakták össze. Annak ellenére, hogy számítógépes animációra számíthatunk nemcsak a virtuális térben zajlik a munka. Gauderék ezúttal szeretnének bábokat is megmozgatni számítógépek és animációs programok segítségével. „Szeretnénk egyesíteni a nálunk komoly hagyományokkal rendelkező tradicionális bábtechnika és a számítógépes animáció előnyeit. Egyrészt terepasztalon fogunk dolgozni nem teljes, hanem csuklószerkezetes, csontvázszerű bábokkal, és a mozgatás részben, a >felöltöztetés< teljesen számítógéppel történik majd. A bábokkal egyfajta rusztikus mozgást szeretnénk elérni, ami nem jellemző a legújabb animációkra, mint például a Shrekre. A gumiszerű folyamatosság helyett egy kis szaggatottságot szeretnénk belevinni az Egillbe olyat, amilyen a Tim Burton rendezte Corpse Bride-ban is látható.”

Skandináv ború

Jelenleg Bereményi Gézával közösen folyik a treatment készítése. Ő korábban írt egy skandináv témájú darabot, A jéghegyek lovagját. Valamint zajlanak a koproducereket felhajtó tárgyalások, a készítéshez szükséges pénzek összegyűjtése. A tervek szerint az izlandi kultúrkör legfontosabb kincsét, amely a szigetországban kötelező tananyag, feldolgozó egészestés animációt januárban kezdik forgatni, és a végeredményt 2009 elejére várhatjuk a Nyócker! alkotóitól.

Addig is előzetesek és ismertetők a film honlapján: http://cine.hu/egill/site/