Elhunyt Gaál István

Gyász

2007. szeptember 26. - filmhu
Elhunyt Gaál István
A Magyar Filmművészek Szövetsége fájdalommal tudatja, hogy Gaál István Balázs Béla-díjas, érdemes művész, Kossuth-díjas, életműdíjas filmrendező, a Magyar Mozgókép Mestere hosszan tartó súlyos betegség után, életének 75. évében 2007. szeptember 25-én elhunyt.

Gaál István Keleti Márton osztályában végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát (1958). ezt követően ügyelőként dolgozott a Hunnia Filmgyárban, majd a római filmfőiskolán (Centro Sperimentale di Cinematografia) mélyítette el ismereteit. Filmelméletet, filmtörténet, valamin vágást tanult Renato May Giulio Cesare Castello Maria Rosada keze alatt. 1961-ig ugyanitt docensként tevékenykedett. Itthon a Budapest Filmstúdió munkatársaként híradókat készített asszisztensként, alapító tagja a Balázs Béla Stúdiónak. Alkotói pályája a Budapest Filmstúdió jogutódjánál, a IV. Stúdióban folytatódott Nemeskürty István irányításával. Szakmai elismertségét jól példázza, hogy mesterkurzusokat tartott Indiában (1985,1994, 1995, 1996), Cannes-i és egyéb zsűrifeladatokat teljesített. 1990-ben az állófényképezés művészeként mutatta be a Műcsarnok kiállítása. Költői tehetségét a Portugál gálya (Physalia) című írása bizonyította.

A legnagyobb hatást a hazai valóság és a zene gyakorolták pályájára

Filmes pályafutása dokumentaristaként indult,  Pályamunkások című rövid mozgóképe (főiskolai vizsgadarabja) a fizikai munkát tette vizuális és akusztikus hatáselemmé, ritmusalkotó tényezővé. A Sára Sándor rendezte Cigányok operatőreként a hazai valóság egyik alapproblémájáról adott a naturából költészetbe emelt látleletet. Tiszai filmtanulmányai vezettek első és mindjárt nemzetközi sikerű Sodrásban című játékfilmjéhez. A népből származott értelmiségi ifjúság felelőssége rajzolódott ki már első nagyjátékfilmjében is. Mészöly Miklós kisregényéből készült a Magasiskola című filmje, majd a pusztuló magyar faluról készült lírai beszámolója a Holt vidék.

Bartók Béla, és általában a zene kezdettől fogva meghatározó élménye volt Gaál Istvánnak. Orfeusz és Eurydiké című filmje Gluck muzsikájának képi megjelenítése, egyszersmind filozofikus átgondolása az emberi élet értelmének.
További filmjei, a teljesség igénye nélkül: Zöldár, Keresztelő, Peer Gynt, Örökségünk, Vámhatár, Krónika, Naponta két vonat, Legato, Haláltánc, Cserepek, Római szonáta, Isten teremtményei, Éjszaka, Gyökerek (Bartók-sorozat), Rendhagyó párizsi leltár, Keralai mozaikok. Gaál filmjeiről, pályájáról bővebben a link alatt, a Filmtörténet.hu-n olvashatnak.

Gaál István temetéséről később intézkednek.



Címkék

filmtörténet , hír



DOSSZIÉ
Cannes 2012
Magyarok a 65. cannes-i fesztiválon: Stalter Judit, Pálfi György, Divinyi Réka, Dettre Gábor, Szabó Simon, Géczy Dávid és Dombrovszky Linda a Croisette-n. bővebben

Article ikonFavorit a francia versenyfilm, visszatért Jean-Louis Trintignant

ScotyPipec - 2012. május 18. 15:28

Pálfi György alkotása meghívást kapott a Cannes-i klasszikusok közé

Jó, de ezen a filmen nem volt utómunka. :-) És ki mondta egy szóval is, hogy Eszterházy lenyúlása nem problémás? forum
v79benno - 2012. május 12. 16:58

Az ajtó

Sajnos nem több, mint szentimentális illusztráció a könyvhöz, egy tévéfilm minőségében. Érthetetlen, hogy sikerült ebből a remek alapanyagból ennyire NEM csinálni filmet... Nehéz is megmondani, m[...] forum
Minovics - 2012. május 1. 17:04

A szerdai gyerek-et támogatja a Media Program

off Miért vettétek le a fórum ajánlót a címlapról? forum
Best of