Magyar siker az AFM-en

Egon és Dönci útban a világhír felé

„Ahhoz, hogy a filmgyártás tényleg jövedelmező vállalkozás legyen, ki kell jutni a nemzetközi filmpiacra, idehaza ugyanis túlkínálat van, a növekvő gyártási költségek, a csökkenő támogatási alap és az egyre inkább szűkülő hazai forgalmazási lehetőségek mellett csak akkor lehet nyereséges vállalkozássá tenni a filmezést, ha kijutunk a világmarketekre” - fogalmazott másfél hónapja Kálomista Gábor a filmhunak. A HungariCom most zászlóshajója lehet a nemzetközi forgalmazás felé kacsintgató honi filmeseknek: Cannes és Los Angeles után Kálomistáék további négy nemzetközi filmvásárra utaztatnák a magyar filmeket.

Az október végén-november elején megrendezett rangos amerikai filmpiaci rendezvényen először volt jelen magyar forgalmazó önálló standdal, és mint arról Kálomista Gábor a filmhunak beszámolt, az érdeklődés a vártnál intenzívebb volt. „Nagyon sokan megkerestek minket, jöttek forgalmazók Dél-Koreából, Kanadából, Japánból, de amerikai érdeklődők is voltak, és sokan már felkészülve érkeztek a vetítéseinkre” - utóbbi feltehetőleg annak a háromtonnányi szóróanyagnak is köszönhető, amit a hivatalos AFM-katalógusban helyeztek el.

Bár Kálomsita részleteket egyelőre nem árult el, annyit elmondott, az "amerikai sajtóban is dícsérő szavakkal emlegetett" Egon és Dönci  mellett (amelyet a screendaily.com november másodikán kelt cikke szerint a Focus forgalmaz majd Dél-Amerika-szerte) a Tejút , az Overnight és A Nap utcai fiúk is jó eséllyel számíthat nemzetközi forgalmazásra. Ami – fogalmazott Kálomista – azért is meglepő és siker egyszerre, mert az AFM-en mintegy 12 ezer alkotás képviselteti magát. „Ugyanakkor szerencsések is vagyunk, mert idén kevesebb kelet-európai film jött, nem volt például román vagy cseh stand” - tette hozzá.

Az AFM-szereplés egy átlagos magyar film költségvetésének 15 százalékába, mintegy 30 millió forintba került, ebből 5 millió forintot MMK-pályázaton nyertek el, illetve további 10 millió forint MMK-kölcsön segítette a filmek nemzetközi piacra jutását – tudtuk meg Kálomista Gábortól, aki szerint több állami szerepvállalásra lenne szükség a nemzetközi forgalmazás lehetőségeinek kiaknázásához, ugyanakkor örül, hogy a nemzetközi filmpiacok jelentőségét „egyre több producer és az MMK is felismerte”.