Öt napja van hátra a Kolorádó Kidnek

Ősszel lehet a bemutató

2008. április 9. - filmhu
1-1  /  2
Öt napja van hátra a Kolorádó Kidnek
Vágvölgyi B. András 56-os mozijának forgatása a végéhez közeledik, az immár két éve készülő Kolorádó Kid utolsó jeleneteit április második felében tervezik rögzíteni. A film megszületéséről és jelenlegi állapotáról kérdeztük a rendezőt.

Most áprilisra többek közt két látványos akciójelenet felvétele maradt, az egyik egy nehezebb, kétkaszkadőrös, kétkamerás, a másik egyszerűbb, egyszereplős jelenet. A film nagy része börtöncellában, kihallgatószobában játszódik, amit az alkotók látványos akciójelenetekkel pörgetnek fel.

A körülbelül 300 millió forintból megvalósuló Kolorádó Kid munkálatai 2006 nyarán három nap forgatással kezdődtek, majd 2007 márciusában és nyarán két héten át dolgozott a stáb. „Ekkor sikerült a színészileg legnagyobb kihívást jelentő jeleneteket felvenni.” A film főszereplői Gáspár Tibor, Fullajtár Andrea és Nagy Zsolt.

Börtöncellák és kihallgatószobák mellett látványos akciójelenetek

Azonban a remélt MMK-s pályázati pénzek elmaradása miatt novemberben már nem tudták folytatni a forgatást. „Állványba került a karácsonyfa, most a díszítés következik” - foglalta össze a film 2007. végi állapotát a rendező. Majd az idén egy-egy nap januári és márciusi forgatás után már mindössze öt nap maradt vissza a jelenetek rögzítéséből. A jelenlegi nyers verzió is kiad egy óra negyvenpercnyi anyagot, azonban a rendező majd' kétórásra, 110-115 percesre tervezi a Kolorádó Kid-et.

A film főszereplője Kreuzer Béla (Nagy Zsolt) szerencsejátékos, nagydumás pesti srác, akinek életébe beleszól a történelem. Az 1956-os forradalomban való részvételéért három évvel később letartóztatják, és 15 év börtönbüntetést kap. Korábban már beszámoltunk róla, hogy a filmet Eörsi László, az 56-os fegyveres csoportokat kutató történész munkája ihlette. Eörsi lelt rá egy besúgói jelentésre, amelynek alapján 2002-2003 körül fordulóján elindult a forgatókönyv írása.

Sokkal inkább korrajz lesz a Kádár-rendszerről

Az eltelt idő alatt annyiban megváltozott a film, hogy a súlypontok némileg eltolódtak, a film nagy része továbbra is 1956 és 1960 között játszódik, majd a börtönidőszak következik, de szerepet kapnak benne a 15 évvel későbbi események, amikor láthatjuk Kreuzer kiszabadulását, és életét a kinti „szabad” világban. Így a film sokkal inkább korrajz lesz a Kádár-rendszerről, mint pusztán '56-os mozi.

Miért épp film noir?

Az elhúzódó forgatásnak áldozatául eshet egy a Corvin közbe tervezett jelenet is. A forradalom egyik meghatározó helyszínén készítendő felvételek csak komoly számítógépes grafikai beavatkozással lennének elkészíthetők, ezek megvalósulása a várható költségektől függ. Kikerült a filmből egy látványos börtönből való kiszabadítás is, de ennek oka, hogy sem az állampusztai, sem a nagyfai büntetésvégrehajtási intézet nem bizonyult megfelelő helyszínnek.

A noir illeszkedik a kumulatív árulás folyamhoz

A Kolorádó Kid szokatlan módon film noir-osan készül, amit Vágvölgyi B. András azzal magyaráz, hogy az 1940-50-es években virágkorát élő műfaj akkoriban jóformán nem létezett Magyarországon – azidőtájt főként vígjátékokat termelt a hazai filmipar. A rendezői koncepció szerint a noir jól illeszkedik a film egészében jelen lévő „kumulatív árulás folyamathoz”, illetve a befejezés feszültségét is képes fokozni. Korábban Quentin Tarantinóról könyvet író rendező szerint QT-hatása leginkább a párbeszédekben lesz tetten érhető.

Az 1959-ben született rendezőnek személyes tapasztalatai nincsenek a több mint fél évszázaddal korábban történtekről, de a szüleinek generációját erősen meghatározó eseményekből egy személyes tapasztalatokból táplálkozó, munkás környezetben játszódó  mellékszál is bekerült a filmbe.

QT-hatása leginkább a párbeszédekben lesz tetten érhető

Vágvölgyi B. András úgy véli, hogy az 56-os forradalom filmbéli ábrázolása a rendszerváltás előttig sokkal hitelesebb tudott lenni, a témában amerikai diákoknak tartott előadásai során többek közt a Szegénylegényekre, az Eldorádóra, a Megáll az időre hivatkozott. A két évvel ezelőtti '56-os filmdömpingből pedig Szomjas György A Nap utcai fiúk című filmjét tartja a legfigyelemreméltóbbnak.

Az áprilisban befejeződő forgatást majd utómunkálatokat követően remélhetőleg szeptemberben mozikban láthatjuk Kolorádó Kidet.



Címkék

hír


1-1  /  2

DOSSZIÉ
Cannes 2012
Magyarok a 65. cannes-i fesztiválon: Stalter Judit, Pálfi György, Divinyi Réka, Dettre Gábor, Szabó Simon, Géczy Dávid és Dombrovszky Linda a Croisette-n. bővebben

Article ikonFavorit a francia versenyfilm, visszatért Jean-Louis Trintignant

ScotyPipec - 2012. május 18. 15:28

Pálfi György alkotása meghívást kapott a Cannes-i klasszikusok közé

Jó, de ezen a filmen nem volt utómunka. :-) És ki mondta egy szóval is, hogy Eszterházy lenyúlása nem problémás? forum
v79benno - 2012. május 12. 16:58

Az ajtó

Sajnos nem több, mint szentimentális illusztráció a könyvhöz, egy tévéfilm minőségében. Érthetetlen, hogy sikerült ebből a remek alapanyagból ennyire NEM csinálni filmet... Nehéz is megmondani, m[...] forum
Minovics - 2012. május 1. 17:04

A szerdai gyerek-et támogatja a Media Program

off Miért vettétek le a fórum ajánlót a címlapról? forum
Best of