Az út vége - "A második kategória" győztese
Almási Tamás
Almási Tamás a Fábri osztályban végzett játékfilmes rendezőként, a Circus Maximusban Radványi Géza társrendezője lett, a Ballagás című játékfilmje pedig a 13. Szemle legjobb elsőfilmes díját kapta. Mindezek után azért fordult a dokumentumfilmezés felé, mert nem kapott lehetőséget új játékfilm készítésére. Azóta ez lett az élete. Négyszer vihette haza a fődíjat a Szemle „második kategóriájában”. Az ózdi munkások életének szociografikus megközelítése után (Tehetetlenül) érzelmesebb témát választott: a lombikbébi programot. Az azóta Oscarra jelölt Sejtjeink nemcsak a kritikusok elismerését kapta meg, de játékfilmeseket megszégyenítő közönségsikert is aratott. „Az út vége is tele van érzelmekkel, indulatokkal, mint a Sejtjeink, de a Tehetetlenül feldolgozási formáját alkalmaztam benne” – mondta a rendező legújabb, a 34. Magyar Filmszemlén szereplő filmjéről.
Még több magazin
magazin
Balázs Ádám: Bölcsész fejjel megyek neki minden filmzenének
Interjú Testről és lélekről, a Mindenki és A boldogság ügynöke zeneszerzőjével
Nemzetközileg ismert zeneszerző, aki olyan magyar filmekhez komponált műveket, mint a Testről és lélekről, a Mindenki vagy a Magasságok és…
tovább
magazin
A rozsdás kapcsolatok mindig a szeméttelepen végzik
Kritika a Robotálmok című filmről
A régi barátok olyanok, mint az exek: volt köztetek valami, de már nem emlékszel pontosan mi, és nehéz róla beszélni. Az idő torzít, megszépít, de…
tovább
Breier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Filmhu podcast #87: Szabó Kimmel Tamás
Filmhu podcast #86: Breier Ádám
Három pasi és a nagy córesz – végre láthatóvá válik a 21. századi magyar zsidó sors
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dossziéNos, jó volt szemben ülni önnel. Persze a kezdeti átlós helyzetet is élveztem.
Lawrence / Kávé és szerelem
