Néhány nappal azután, hogy megnéztem a Couch Surföt, elmentem húsgolyót enni az erről elhíresült svéd bútoráruházba, és bár a kaja egyáltalán nem volt revelatív élmény, a nyilak által kijelölt sárga úton haladva mégiscsak megvilágosodtam: Dyga Zsombor skeccsfilmje olyan, mint a kanapéosztály, amin éppen áthaladok. A kínálat igen vegyes; van köztük harsány, narancssárga alapon kék kockás, van visszafogott, letisztult barna bőr egyszerű fémlábakon, van bohókás farmerhuzatos, és még sorolhatnám. Nem tetszhet mindenkinek az összes, sőt, szinte biztos, hogy akad olyan, amit akkor sem vinnék a lakásomba, ha a fizetnének érte, de még ezeknél a daraboknál is érteni vélem az alkotó szándékát, s összességében úgy gondolom, jó itt a választék, és nem esik nehezemre, hogy kapásból mutassak három-négy nagyon nekemvalót.