Kapcsolódó anyagok

Cseh Annamária és Kovács Lajosfilmhu: Hol tart most pontosan a produkció?

M.A.: Még egy forgatási hetünk van hátra, a dolgok jelenlegi állása szerint május végén, vagy június elején. Azután nyáron jön az utómunka, és őszre kész lesz a film, ha minden jól megy.

filmhu: Először a Szemlén lesz látható, vagy előbb a mozikba kerül?

M.A.: Hogy mikor kerül a nézők elé, azt még nem tudom megmondani. Nem biztos, hogy érdemes ősszel kijönni a filmmel, hiszen több előző szemlés magyar filmet is ősszel mutatnak majd be. A forgalmazókkal való pontos egyeztetés még előttünk áll. És nyilván nekik is látniuk kell hozzá a kész filmet.

filmhu: Vannak későbbi terveid is? Újabb forgatókönyvek?

M.A.: Mivel ennyire elhúzódott a film készítése, egészen előrehaladott állapotba kerültek az újabb terveim. Van egy kész forgatókönyv a kezemben, egy másik pedig kidolgozás alatt áll. A fény ösvényei fogadtatása nyilván alapvetően befolyásolni fogja e filmtervek sorsát.

filmhu: A Korcs szerelmek című, nagy nemzetközi sikert elért filmben is egy modell szenved maradandó sérülést. Nem érzed úgy, hogy elhappolták az ötletedet?

M.A.: Amikor az említett filmet láttam, már régen kész volt a forgatókönyvem. Butaság lenne most védekeznem, és fölösleges is, mert egészen más felfogású a két film. Amennyi hasonlóság van bennük, az a mai világállapotból fakad, amely ezek szerint hasonló Magyarországon és Mexikóban. Különben a film egyik része nagyon tetszett, más része pedig nagyon nem. Mellesleg amíg Magyarországon ilyen hosszú időbe kerül, hogy egy ötletből film lehessen, addig bizony valós a veszély, hogy időközben a világ egy másik pontján valaki előrukkol egy hasonló történettel…

filmhu: Mit szólsz az új generáció sikeres elindulásához? Hogy látod a saját esélyeidet, mint fiatal filmes?

M.A.: Ez a dolgok rendje. Mindig jön egy újabb generáció. Természetes, hogy mindig vannak megfelelő emberek a megfelelő helyen a megfelelő pillanatban. Ami a saját esélyeimet illeti, azokról azt gondolom, hogy nehéz olyan játékterepen játszani, ahol a szabályok folyamatosan változnak. Nem a jelenlegi állapot a kérdés, ezen nem érdemes nagyon töprengeni, az irányultság a fontos. Jövőképet kell találnunk egyenként és közösen is. De messze vagyunk még attól, hogy érdemben lehessen ilyesmiről beszélni. Mindenkit a személyes harca köt le. Én a filmem készítése óta kivontam magam az úgynevezett magyar filmes közéletből - persze előtte se voltam nagyon jelen -, és nem tudom, hogy a film elkészülte után visszakapcsolódom-e, és ha igen, milyen módon. A minőség központú magyar filmgyártás létrehozása lenne a fontos. Nekem legalábbis, és még jó néhány pályatársamnak ez lehet az esélyünk. De sokan vannak az ellenérdekeltek is. A távlati jövőkép nem a magyar piac, az sosem fogja tudni eltartani a filmeseket. Nemzetközi eladásban kellene gondolkodni, európai bevételekben, és persze a legmagasabb művészi színvonalban, ahogyan például az angolok teszik. Ilyen szemmel kellene megvizsgálni a filmterveinket, akkor talán más döntések születnének. A minőség hosszú távú befektetés, ami mindig megtérül.

fotók: Szabó Zoltán