Welker Gábor: „Nincsen nagybetűs színészkedés”

Zoé az elrabolt Kelvin nyomában Welker Gábor

Welker Gábor: Azt hiszem, kimondatlanul is nyilvánvaló volt, hogy az Elek Ferivel hármassá bővült Tesó-páros, ha a téma is megengedi, szerepelni fog Zsombor következő filmjében. Jól érezzük magunkat így együtt, könnyen megy a munka, ráadásul alkatilag olyan trió vagyunk, amelyre szinte bármit rá lehet húzni.

filmhu: Készen kaptátok a forgatókönyvet, vagy Dygával és Lovas Balázzsal együtt ti is formázgattátok?

W.G.: Nagyon korán kaptunk egy kezdetleges változatot, ami a későbbiek során sokat változott, de mi nemigen nyúltunk hozzá. Igazából a felvétel előtti próbákon alakulnak ki a dolgok, annak függvényében, hogy milyen szöveg jön jól szájra, mi fér még bele, meddig lehet elmenni improvizációban.

filmhu: A könyvbéli figurák már a végleges, kidolgozott karakterek voltak?

W.G.: Zsombornak mindig már korán konkrét elképzelései vannak a filmbeli jellemekről, nagyon határozottan oszt szerepet. Esetemben nagyképűen hangozhat, de az én figurámat például rám írta. Alkatilag könnyű tartani magamat a figurához – annak ellenére, hogy a való életben nem ilyen vagyok –, nincsen tehát a játékomban „nagybetűs” színészkedés.

filmhu: Mennyiben hasonlít a Kész cirkusz! világa a Tesó-éhoz?

W.G.: Maximum környezetében. Békásmegyer szélén, Csillaghegy környékén járunk, ahol a lakók ragaszkodnak furcsa dolgaikhoz és kialakított mikroklímájukhoz. A lényeg azonban nem ebben van, mert míg a Tesó egy korkép volt, portré erről a rétegről, addig a Kész cirkusz! nem más, mint 70-80 

A nagy rohanás Schmied Zoltán, Elek Ferenc és Welker Gábor

filmhu: A színhely mellett gondolom a dumák, a filmes és zenei utalások is újra feltűnnek.

W.G.: Persze, most is szerepelnek benne Zsombornak azok a tipikus mondatai, amiket csak ő ért, de hát Hitchcock is mindig belesétált a saját filmjeibe.

filmhu: A stábban mindenki azt beszéli, hogy nagyon viccesre sikerültek az eddig felvett jelenetek. Te hogy érzed?

W.G.: A Tesó forgatása alatt összesen nem nevettünk annyit, mint az eddigi két hét alatt. Rettentő sok erőt ad azoknak a színészeknek a rutinja és gátlástalan hülyesége, akik már évtizedek óta vannak a pályán, és akikkel most szerencsénk van együtt játszani.

filmhu: Zsombor munkája és módszere mennyit változott két év alatt?

W.G.: Nagyon szeretek vele dolgozni, de mostanra már olyan jól megértjük egymást, hogy szinte nem is kell beszélnünk. Az elején felvázolja a jelenetet, aztán minden megy magától. Néha hallani egy-egy dicséretet, de gyakorlatilag egyetértő csend van köztünk.