Cinema Paradiso - Rendezői változat
A mozi mozija
Bemutató: 2003. május 29.
A Cinema Paradiso már nem egészen új a mozirajongók számára, ami azonban mégis teljesen más megvilágításba helyezheti a mozivászonnal körített nagyszabású korképet, az a rendező szemszöge lehet, ugyanis ezúttal az az 50 perc is bemutatásra kerül, ami moziváltozatból 1988-ban kimaradt.
Giuseppe Tornatore, ahogy később Az óceánjáró zongorista legendája vagy a Malena esetében, a forgatókönyvet is maga jegyzi. A háromórányi romantikus drámafolyam, akárcsak Fellini és Visconti egyéni látásmódú munkái, a rendező saját Olaszországát mutatja be a harmincas évektől egészen a nyolcvanas évekig ívelve.
A kicsiny olasz falucska nem túl fényűzően berendezett templomában esténként egy másfajta csoda veszi kezdetét. A karzatról legördülő vászon a kőoroszlán száján keresztül érkező fénypászmák segítségével megtelik mozgóképpel. Az erény jószándékú csősze, a helyi pap, templomi csengőjét rázva figyelmeztet a rázósabb jelenetek kivágására, így történik, hogy a falu lakói évtizedeken keresztül nem láthatnak egyetlen ártatlan csókot sem. A leselejtezett celluloid-darabok pedig a kis mozibolond Totó rejtett dobozában kötnek ki, aki addig nem nyugszik, amíg féltett kincsei közé magát a mozigépészt, a közkedvelt, ám elefántcsont vetítőjében mégis magányos mozigépészt is be nem sorolhatja. A két cinkostárs majdnem apa-fiú kapcsolata csak tovább erősödik, amikor az ifjú tanonc kimenti mesterét a Cinema Paradiso égő falai közül, s átveszi a megvakult Alfredo helyét a gépházban. Jean Gabin, John Wayne és Clark Gable mondatain keresztül barátság születik, míg lenn, a nézőtéren, mint a társasági élet egyetlen színterén, folyik az élet, akár a vásznon. Elfojtott vágyak, jól titkolt frusztrációk bontakoznak ki a jótékony félhomályban. A gyerekek élvezettel szívják az otthonról csent cigarettát, a jólöltözött hivatalnok elégtételként a tömegbe köpköd, a fiatal párok átélik mindazt, amit a vászonról száműzött a cenzúra.
A franciák büszkesége, Philippe Noiret, az olaszok kedvenc sorozathőse, Agnese Nano, és a Szeress Mexikóban sztárja, Marco Leonardi mellett mellékszerepekben asszisztáló tipikus figurák mind-mind részei a folyton hadonászva kiabáló déli valóságnak. A falucska főterét magáénak tekintő bolond, a félnótás jegyszedő, a lelki útmutatásra örökké kész pap és a lottófőnyereményt megütő mozitulajdonos később mint múltidézők jelennek meg Salvatore életében. A harminc év után visszatérő lelkiismeretfurdalástól és honvágytól gyötört híres filmrendező mestere temetésére és a tévé által ellehetetlenített Cinema Paradiso lerombolására érkezik. A porosodó emlékek között nemcsak karistolt celluloidokra és elsárgult cédulákra bukkan, de megtalálja a rég nem keresett, de örökké hiányzó válaszokat is. A tegnap mává lényegül, az első szerelem heve még egyszer, utoljára felizzik, a felismerést megbocsátás követi, az elhunyt által hátrahagyott búcsúajándék, mint pont a mondat végén, a kivágott csókok filmremixe.
