Ének a csodaszarvasról

A címben jelzett, nép- és honalapítást "megéneklő" monda rajzfilmes feldolgozása 4 részben. A történet alapjául a csodaszarvas-mondák különböző változatai szolgálnak, kibővítve a rokonnépek mítoszainak ideillő elemeivel, őstörténetünk és korai történelmünk kapcsolódó eseményeivel.
A film kísérőszövegei, párbeszédei, de dalszövegei is egykorú források, krónikák, fennmaradt mítoszok és énekek idézetei, vagy azok szövegein alapulnak. Nyelvezete a történet előrehaladásának sorrendjében a magyar nyelv változását, gazdagodását követi.
1. ének: Az őshaza. A film finnugor és szibériai mondák alapján a világ és az első emberpár teremtésének "szarvasos" elbeszélésével indul, majd a finnugor népek szétrajzásával, a szarvast követő "szárnyas ős" vezette magyarok délre vándorlásával zárul.
2. ének: Dentumoger. A tulajdonképpeni Csodaszarvasmonda (Hunor és Magor krónikai története) kapcsán a magyarok "testvéresülését" meséli el az iráni és a török népekkel, történetileg pedig a magyar nép és kereszténység előtti magyar kultúra kialakulását.
3. ének: Etelköz. Az Álmos-monda és a Fehér ló mondája keretében a magyarok "türk korszakát" és a honfoglalást meséli el.
4. ének: Pannónia. A kalandozások lezárulásával kezdődik, és a magyarok Európába való békés beilleszkedéséről szól. Főhőse Géza fejedelem, aki azzal, hogy - fiát megelőzve - népét a keresztény akolba terelte, székhelyét pedig a bizánci befolyásnak kitett Tiszántúlról, Dél-Alföldről nyugatra, Esztergomba helyezte át, az országot ténylegesen is "bevitte" Európába. A mese szintjén az epizód ezt szintén egy csodaszarvas-mondába ágyazva mondja el.
Utóhang: Képben és hangban a csodaszarvas-monda ma is élő, ma is aktuális változata látható, hallható: a Regösének. Értelmezhető úgy is e történet, hogy a "csodaszarvas" ott látható az égen (ma is) az őt üldöző vadászokkal egyetemben, s él még a róla itt-ott a népi emlékezetben, hogy ő a magyarok "vezércsillaga" (ma is).