Aki önmaga legnagyobb ellenfele volt

Izrael Sándor, egy zárkózott, apa nélkül felnőtt, proli fiú volt, akiből huszonéves korára: a legendás futóatléta IHAROS SÁNDOR lett. Ki volt Ő? 12 világcsúcs beállítója, a szocialista tábor büszkesége, mai szemmel a kor megasztárja - itthon és külföldön egyaránt -, vagy egy puritán, az eredményeknek élő, talán csak Karácsonykor nem edző futógép? Vagy ahogy az emberek szemében élt, a szerény, mesebeli legkisebb fiú, aki szorgalmának köszönhetően mindent elért? Egy a stopperrel, az idővel szemben mindig győztes, sikert sikerre halmozó férfi, vagy a pályán kívül a magánéletben és világversenyeken kudarcokat, sebeket gyűjtő, fel soha nem növő örök kamasz? Díjait nem tartotta meg. A világcsúcsait megdöntötték. Világversenyeken sosem nyert. Nem maradt utána semmi, csak a kézlenyomata, futását elemző filmkockák, eredményeit őrző, megsárgult edzésnaplók. Idős korára, sorsa a feledés lett. ...egy kor, egy szereplő, aki végül elbukott...