Fábri Zoltán alakját ma a feledés homályából kell felidéznünk. A felejtés mélyén két ok is meghúzódik. Tudjuk jól, a filmművészet korszakhatárait új irányzatok és stílusok jelölik ki, és Fábri sohasem tartozott az újítók közé. A második indok is kézenfekvő, az 1952 és 1983 között szinte folyamatosan alkotó, több mint húsz játékfilmet jegyző rendező a korabeli fősodor kirakat figurája volt, akit napjainkban sokan -- elnagyoltan és igaztalanul -- a szocialista kultúrpolitika konstruktív partnereként láttatnak. (Szerző: Mátyás Péter)
Még több magazin
magazin
Az idei cannes-i fesztivál egyik legjobban várt versenyfilmje volt a Megalopolis, ami Francis Ford Coppola személye, valamint az évtizedek óta…
továbbmagazin
Áprilisban debütált a Netflixen a Szarvasbébi című minisorozat, amely egy humorista és zaklatója kapcsolatát követi végig. Az egyszerű alaphelyzet…
továbbBreier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Filmhu podcast #87: Szabó Kimmel Tamás
Filmhu podcast #86: Breier Ádám
Három pasi és a nagy córesz – végre láthatóvá válik a 21. századi magyar zsidó sors
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié