A premier előtti vetítések megnyugtattak, állandóan telt ház volt, életemben nem kaptam ekkora tapsot, mint a Lefkovicsék diszbemutatóján. Azt éreztem, csomó olyan filmes ember jött oda hozzám, aki évek óta kerul, vagy nem jött soha” – mesélt nekünk Szabó Kimmel Tamás a bemutató kapcsán benne kavargó érzésekről. „A legutolsó díszbemutató-élményem az Apró mesék volt, ahol meglátott valaki és elfordult. Nem értettem, hogy miért, szerintem tök jó film. Bánatomban odamentem az akkor köztársasági elnök biztonsági főnökéhez, és tőle kérdeztem, hogy tetszett a film.” Végül vele tudott egy jót dumálni.

A filmhez készült New York-i videóban Szabó Kimmel kérdezte hotdogmajszolás közben Breier Ádám rendezőt, hogy a Lefkovicsék gyászolnak inkább zsidó film vagy innkább egy univerzális történet. Mi most megfordítottuk a kérdést, és a színész véleményére voltunk kíváncsiak, illetve arra is, ajánlaná-e a fájl azoknak, akik életében nem hallottak shiváról, minyanról vagy más zsidó hagyományokról.

Szabó Kimmel gyógyító erőt tulajdonít a filmnek, és ezt a saját példájával szemléltette: a Lefkovicsék készítése közben, a film történetéez hasonlóan közeledés indult el az édesapja és közte, olyan kérdéseket, témákat és sérelmeket hozott fel az apja előtt, amiket az elmúlt 38 évben nem. Úgy véli, társadalmi szinten is lehet gyógyító hatása a Lefkovicséknak, szerinte ez egy jó és érvényes kísérlet arra, hogy oldja a társadalmunkban jelen lévő félelmeket a kisebbségek ellen.

Bezerédi Zoltán és Szabó Kimmel Tamás / Lefkovicsék gyászolnak

A podcastben mesélt arról, miért akarta nagyon ezt a szerepet: „A visszafogottsága miatt, egy más figurát játszhattam, mint ami megszokott volt tőlem” – válaszolta, és arra is kitért, hogy ő amúgy „halálosan imád” forgani, és az utolsó filmje amúgy rég volt már, a Nagykarácsonyt három éve mutatták be.

Végigvettük a kiválasztás folyamatát, és kiderült, ebbe a filmszerepébe rakta a legtöbb időt és energiát. Mesélt a budapesti zsidó közösségekben ért élményeiről, arról, mi érintette meg a zsidó vallásban, és arról is, hogyan nehezítette meg a dolgát, hogy sokszor egymásnak ellentmondó dolgokat mondtak neki a vallási szakértők, és a két nyelvtanára is más dialektusban beszélte a hébert.

Valahol olvastam, hogy kipa nélkül csak 6-7 lépést tehet egy zsidó férfi, és ezért amikor egyszer hajnalban felkelt és odament Bezerédi Zoltánhoz, a karjával takarta el a feje tetejét – elevenített fel egy sztorit a forgatásról. Köves Slomó egyik videójából leste el ezt a mozdulatot. „Tök büszke voltam, hogy ezt én raktam hozzá, és átment mindenkin.” Aztán egy közönségtalálkozón odament valaki hozzá, hogy ilyet nem csinálunk. Ezzel a történettel is azt húzta alá, hogy különböző szokásrendek és irányzatok vannak a zsidó valláson belül, és emiatt mindig lesz valaki, aki szerint máshogy kellett volna viselkednie a filmben.

A legnagyobb szeretettel mondom, egy csodálatos vadember” – jellemezte a forgatás idején hat éves szinésztársát, Leo Gagelt. A közös munka örömei és kihívásai mellett arról is beszélt nekunk Szabó Kimmel, kétgyerekes apaként mit tenne, ha a filmben látható helyzetet a valóságban is átélné, és az egyik gyereke egy képzeletbeli lényről hinné azt, hogy valódi, és ott van velük a lakásban. Arra is kíváncsiak voltunk, élvezi-e azt a színészetben, hogy szinte minden szereppel egy új világ tárul fel előtte: Mundruczó Kornél kedvéért kommandós tréningre járt, jelenleg a japán kultúrába ássa bele magát egy Kurosawa-adaptáció miatt.

A podcast második felében az eddigi filmes karrierjét összegeztuk, volt ott kirobbanó siker (Made in Hungária), fájdalmas kudarc (Pappa Pia), ás Szabó Kimmel szavaival „méltatlanul alulértékelt” film is (Apró mesék). Mit tanult meg a filmezésről Koltai Róbert forgatásán? A Made in Hungária készítése is olyan vidám volt, mint maga a film? Miért nem vállalta el a Megdönteni Hajnal Tímeát főszerepét? És haragszik a kritikusokra a Pappa Pia idején született írások miatt?

Nagykarácsony

Elidőztünk a Nagykarácsonynál is, arról mesélt, félt-e attól, hogy azonosítják a nézők az általa megformált öntelt filmsztárral, mennyire kellett győzködni arról, hogy Szabó Kimmel Tamásnak hívják a filmbeli karakterét, aztán egy tűzoltóknak tartott vetítést említett, ami végül eloszlatta az aggodalmat.

Mennyire volt nehéz elfogadnia, hogy az idő múlásával már nem a fiatal szerelmes, hanem az apa szerepére keresik őt? A korábbi közéleti megnyilvánulásai után, az SZFE elfoglalása kapcsán például nyílt levelet írt Vidnyánszky Attilához, amely több mint 600 ezer emberhez ért el, miért akar most már apolitikus maradni? Milyen munkát tudna elképzelni magának, ha egyszer nem lesz színész? Egy másik szenvedélyéről, a fényképezésről is mesélt nekünk, a színészet mellett még ebben tud úgy elmerulni, hogy a külvilágról megfeledkezve, meditatív állapotba kerüljön.

A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva, elérhető a népszerű podcast alkalmazások keresztül, illetve ezeken a felületeken találjátok meg az adásainkat: Spotify, Apple Podcasts és Google Podcasts. (Történt egy kis kavarodás, senkit ne tévesszen meg a beszélgetés bevezetője, ez valójában a 87. adás.)