Éppen öt éve, 2009. március 11-én hunyt el Bacsó Péter. A legendás filmrendezőre, forgatókönyvíróra öt, az elmúlt évtizedekben kultikussá vált filmjével emlékezünk, plusz egy azóta majdnem elfeledett, a maga műfajában azonban páratlan alkotással.
Van az úgy, hogy nincs tovább – gondolhatta Klári, Laci és Béla, és nekivágtak a vakvilágnak. Hármójuk a hatvanas évek kilátástalansága elől csak az öngyilkosságban lát menedéket: Laci végez is magával, a Kovács Kati-Horváth Charlie alakította kettős azonban előbb a zöldhatáron, majd egy géppuskás határőr előtt találják magukat. Megtörtént esetet dolgoz fel az 1968-as Fejlövés, ez a feszes-feszült road movie, ahol a megérkezés nem csak az út végét jelenti, hanem talán egy álomét is.
A legtöbbet idézett filmek és a legrongyosabbra koptatott filmes bon mot-k versenyét könnyűszerrel nyerné A tanú (1969). A leghíresebb dobozba zárt film, amelynek figurái, jelenetei, ártatlanul odapöckölt gunyoros kiszólásai beszivárogtak a hétköznapokba, és negyvenöt év után sem veszítettek erejükből és jelentőségükből. Pelikán tehát kinyírja Dezsőt, Virág elvtárs egyszer majd kér valamit, Dániel pedig mindent bevallott. Ja, és persze, hogy az élet nem habostorta.
Kitelepítés ide vagy oda, Sziráky Lucy (Udvaros Dorottya) színésznő marad – még akkor is, ha bizony az ő életében is eljön a pillanat, amikor nem akar színpadra lépni. Az 1983-as Te rongyos életben színpadtól színpadig tart a cselekmény, Sziráky Lucy pedig legyen akár a kukoricaföldön, döngölt padlójú parasztházban, vagy egy szétvert kastélyszobában, addig is játszik, hódít, és szerelembe dönt.
Bacsó Péter számára igazán fájdalmas film volt az 1985-ös Hány az óra, Vekker úr?. A forgatás közben hunyt el a Weiszkopf Árpád órásmestert alakító, akkor már nagybeteg Őze Lajos. A rendező végül úgy döntött, hogy az eddig felvett jeleneteket is újraforgatja Jordán Tamással a főszerepben.
+1
A konzervgyárnak nincs bölcsődéje, de a Bánsági Ildikó alakította Brigitta nem tudja kire bízni a gyerekét. Nincs ezzel egyedül. Panaszaikat és vágyaikat itt és most dalban mondják el a savanyúságos üveg fölött görnyedő lányok-asszonyok. „A hősök dalban fejezik ki érzéseiket, s van, hogy egyetlen dal alatt több minden is történik (…). A film tematikailag is próbálja megidézni az amerikai musicaleket (lásd a szerelmi csatározás népszerű témáját). A kameramozgás is friss, lendületes, s külön etűdöket képez, ahogy készülnek a gépsoron a paradicsomkonzervek, a revühatás kedvéért pedig még a lányok gyári munkaruhája is – a realizmust félredobva – olyan extrém mini, hogy mindenkinek a combja felső részéig kilátszik a lába, mintha csak egy tánckar tagjai lennének” – írta róla a Filmkultúra. Az 1974-es Szikrázó lányok igazi szocreál musical lett, kivillanó combokkal, sok zenével, közben meg nagyon is földhöz ragadt problémákkal. Mi ez, ha nem a magyar abszurd?
Olvasd el Bacsó Péterrel készített utolsó interjúnkat!
(Fotó: Várkonyi László)
Még több magazin
magazin
Közel hét éve, hogy lezárult az előzménytrilógia, azaz a majomcivilizáció első fővezérének, Cézárnak az eredettörténete, A majmok bolygója világában…
továbbmagazin
Igazi úttörő filmes, aki Magyarországon elsőként a mozgóképet nem könnyed szórakozásnak, hanem művészetnek tekintette, és a drámairodalom, illetve a…
továbbFriss
Ismét lesz Magyar Filmszemle Budapesten
Élénkülnek a magyar-kínai filmes kapcsolatok
Hat év szünet után folytatódik a Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencia
Kern András nyomozásával indul a Magyar Mozgókép Fesztivál
Dokumentumfilm készült a modern kori szolgaságról
A food stylisttól a VR-szobáig – szakmai programok a Friss Húson
Breier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Filmhu podcast #87: Szabó Kimmel Tamás
Filmhu podcast #86: Breier Ádám
Három pasi és a nagy córesz – végre láthatóvá válik a 21. századi magyar zsidó sors
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié