Zsarátnok városában az 1920-as évek végén mindenki meglepetésére a szürke közhivatalnokot, Kopjáss Istvánt nevezik ki főügyésznek. A társadalmi ranglistán jókorát előrelépő Kopjáss ambiciózus tervekkel lát munkához; mindenekelőtt a korrupciótól szeretné megszabadítani a várost. Csakhogy Zsarátnok valóságos urai éppen hogy bábként állították a fontos hivatal élére a megvehetőnek gondolt kívülállót. Kopjásst a rendcsinálás mellett a hatalom és a pénz vonzereje is megérinti, amelyet fiatalkori szerelme, a nagyvilági körökben forgó Magdaléna testesít meg számára. Józan, becsületes, ám kicsinyes, szürke felesége hiába próbálja óvni az urak által felkínált gyanús kölcsönöktől, villavásárlási lehetőségtől, Kopjáss nem tud ellenállni a többszörös csábításnak, ráadásul kinevezésének hírére elárasztják a protekciót remélő rokonok. Maga is korrumpálódik, így elvész az erkölcsi alapja annak, hogy leleplezze a sertéstenyésztő körüli panama nálánál jóval hatalmasabb gazdasági és politikai tényezőit. Becsületét sikertelen öngyilkossággal igyekszik megmenteni.
Még több magazin
magazin
Elmosódik a határ valóság és képzelet, vágyak és tények között, és nézőként egy-egy pillanatra mi is úgy érezhetjük, belépünk Andrew Scott és Paul…
továbbmagazin
Az automata ajtó nem működik, kézzel kell széthúzni – és ez csak az első baljós jel, hogy milyen nehézségek és megaláztatások várják a fiatalkorú…
továbbBreier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Filmhu podcast #87: Szabó Kimmel Tamás
Filmhu podcast #86: Breier Ádám
Három pasi és a nagy córesz – végre láthatóvá válik a 21. századi magyar zsidó sors
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dossziéLeo / 3Esküvő