Gárdos Pétert nagy kedvvel becézte, sőt, címkézi mind a mai napig ún. „közönségfilmes” alkotónak a hazai kritika, filmszakma. Támadhatatlannak találtam ezt, a kategorizálások esetében törvényszerűen elnagyolt definíciót - már-már ragadványnevet - mindaddig, míg föl nem ütötték sátraikat a stúdiók környékén (de ami különösen fájdalmas: a mozikban) az önjelölt „közönségfilm”-tákolók szabadon portyázó csapatai. Gárdos Péter halál-triptichonja Lázár Ervin három tündéri realista novellájából.
Még több magazin
magazin
Nemzetközileg ismert zeneszerző, aki olyan magyar filmekhez komponált műveket, mint a Testről és lélekről, a Mindenki vagy a Magasságok és…
továbbmagazin
A régi barátok olyanok, mint az exek: volt köztetek valami, de már nem emlékszel pontosan mi, és nehéz róla beszélni. Az idő torzít, megszépít, de…
továbbBreier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Filmhu podcast #87: Szabó Kimmel Tamás
Filmhu podcast #86: Breier Ádám
Három pasi és a nagy córesz – végre láthatóvá válik a 21. századi magyar zsidó sors
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié